Mentes kisokos
1. Mi az a cöliákia?
A lisztérzékenység, azaz a glutén-intolerancia, az orvosi szóhasználatban coeliakia (magyarul: cöliákia) egy autoimmun-betegség. A szervezet az élelmiszerben előforduló glutén hatására a bélbolyhokat megtámadó és károsító ellenanyagot termel. A lisztérzékenység kezelésének nincs gyógyszeres módszere, az egyedüli terápia az egész életen át tartó gluténmentes diéta.
A glutén igen kis mennyisége is fenntarthatja a tüneteket, a speciális étrendnek napi 10 mg-nál mindenképpen kevesebbet kell tartalmaznia szemben egy átlagos normál étrend 10.000 mg feletti gluténtartalmával. Tilos a gluténtartalmú gabonákból készült termékek fogyasztása, mert az emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. Emiatt kell a lisztérzékeny fogyasztóknak odafigyelni arra, hogy mit esznek. Mielőtt megvásárolnák az élelmiszereket, meg kell nézni, hogy azok milyen allergénanyagokat tartalmaznak. Könnyebbséget jelent a fogyasztók számára, ha látják a gluténmentes jelzést, feliratot az áruk csomagolásán. (*Forrás)
2. Mi az a glutén?
A glutén a kalászos gabonafélékben lévő sikér, amely két fehérje (gliadin és glutenin) keveréke. Ha cöliákiával diagnosztizálnak valakit, tilos a búza, a rozs, az árpa és ezek feldolgozásával, keresztezésével előállított gabonafélék, és ezen gabonákból készült termékek fogyasztása. Ha gluténtartalmú gabonafélékkel szennyezve van, tilos fogyasztani a zabból készült alapanyagokból előállított termékeket is, viszont a zab maga gluténmentes. (FORRÁS1)
3. Mikor gluténmentes egy termék?
Egy termék akkor gluténmentes, ha gluténmentes alapanyagokból készült, és ki van zárva a gyártás során előforduló szennyeződés lehetősége is. A gluténmentesség igazolásához hiteles bizonyítéknak számít az akkreditált laboratóriumi vizsgálati eredmény. Mind a laboratóriumra, mind a mérési módszerre ki kell, terjedjen az akkreditáció. Ha a gluténmentesség mérés által igazolva van, és a termék be van jelentve különleges táplálkozási célú élelmiszerként az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) – nél, akkor viselheti a „gluténmentes” jelzőt. A legismertebb embléma: egy búzakalász áthúzva. A jelölés azt jelenti, hogy a glutén mennyisége nem haladja meg a 20 mg/kg-os határértéket. Ma már Magyarországon is több olyan laboratórium van, ahol ezeknek megfelelően végeznek gluténtartalom-mérést, így a jelzésekkel is elláthatják ezen áruk csomagolását. (FORRÁS1)
4. Honnan lehetek biztos abban, hogy gluténmentes egy termék?
Több gluténmentes emblémát használnak a gluténmentes termékeken. Van olyan cég, amely magának tervezteti grafikussal a mentes logókat. Ám a legmegbízhatóbb, folyamatosan ellenőrzött termékeken az Európai Coeliakiás Egyesületek Szövetségének (Association of European Coeliac Societies, AOECS) a logója található meg, és ez csak a nevezett szövetség engedélyével használható. (Lentebb láthatjátok az AOECS emblémáját.)
Az áthúzott gabona jelölés használata engedélyhez kötött, és nem is adják ki akárkinek.
Csak
- feldolgozott termékeken lehet alkalmazni, természetesen gluténmentes feldolgozatlan alapanyagokon nem (pl. friss gyümölcsök stb.)
- a termékeket független, akkreditált laborban rendszeresen be kell vizsgáltatni a gluténmentesség ellenőrzése céljából
- az üzemeket évente ellenőrzik az AOECS irányelvei szerint.
Az AOECS logóját használó a gyártók rendelkeznek üzemszámmal is, amelyet általában a csomagoláson a szimbólum alatt jelölnek is, amelyből az első 2 karakter az országkódot jelöli. (Forrás)
5. Hogyan derülhet ki, hogy gluténérzékeny vagyok? Mik a tünetek?
A cöliákia kimutatása /a diagnózis felállítása több lépcsős feladat, és bár könnyen elérhetőek a módszerek, mégis valószínűleg sok olyan személy szenved cöliákiában, aki nem tud róla.
- Az Amerikai Gasztroenterológiai Kollégium szerint vizsgálni szükséges azokat a betegeket: akiknek a családjában van igazoltan cöliákiás beteg; akik családjában van cöliákiás első fokú rokon;
- akik olyan panasszal érkeznek, melyek felszívódási zavarra utalnak (például tartós hasmenés, fogyás, zsírszéklet, étkezést követő hasi fájdalom és puffadás);
- akik esetében a tünetek feltételezhetően gluténmentes diétával kezelhetők lennének;
- akik esetében cöliákiára jellemző emelkedett transzglutamináz értékek jelentkeznek;
- akik I-es típusú cukorbetegségben szenvednek;
- valamint akik emésztési panasszal vagy cöliákiára utaló lelettel rendelkeznek.
Az első lépés, hogy fel kell keresni egy gasztroenterológust. A lisztérzékenység diagnózisa többféle vizsgálat együttes eredményén alapul. A javasolt vizsgálatok sora a laborvizsgálattal kezdődik. A vérvétel során ELISA (Enzyme-Linked Immunosorbent Assay, enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálatok) módszert alkalmaznak ahhoz, hogy kimutathatók legyenek a cöliákiára jellemző kóros antitestek, mint a szöveti transzglutamináz ellenes antitest (tTG), az anti-endomízium antitest (EMA), vagy a deamidált gliadin peptid (DGP) ellen termelődött ellenanyag (DGP). A cöliákia ezekkel a specifikus ellenanyagokkal jellemezhető. A diagnózis másik alappillére az endoszkópos mintavételt követő szövettani vizsgálat. Ez a módszer akkor is képes kimutatni a cöliákiát, ha a laborvizsgálatok negatív eredményt mutatnak. A cöliákia kimutatása érdekében genetikai vizsgálat is javasolható.
A cöliákiára jellemző a családi halmozódás, a betegek családtagjainál 10 %-ban kimutatható a cöliákia. Genetikai (Humán Leukocita Antigén, HLA) vizsgálatokra akkor lehet szükség, ha:
- a negatív eredménnyel ki kell zárni a coeliakia diagnózisát;
- bizonytalan a coeliakia diagnózisa: mert negatív a betegségre (ilyenkor a HLA-teszt eredménye akkor is segít, ha az negatív. Pozitív genetikai eredmény akkor valószínűbb, ha a vérvizsgálat pozitív, egy negatív szövettani eredmény mellett);
- a családtagok, testvérek esetében ki akarják zárni a későbbi életszakaszokra ajánlott ellenőrző vizsgálatokat;
- más autoimmun, vagy genetikai betegségeket már korábban diagnosztizáltak, és az esetleg társult coeliakiát a negatív eredménnyel ki lehet zárni (pl. autoimmun pajzsmirigy betegség, Down-szindróma).
A gluténmentes diétát tartó betegeknél nehezebben kimutatható, igazolható a cöliákia. A diéta hatására a bélnyálkahártya regenerálódik, csökken a vérvizsgálattal kimutatható, diagnosztikus értékű antitestek szintje. Éppen ezért, ha felmerül a cöliákia, csak a korrekt kivizsgálást követően kezdhető el a gluténmentes diéta. A vizsgálat előtt újra be kell vezetni a glutént az étrendbe. 6-8 hétig szükséges napi 10 grammos mennyiségben megjelennie az étkezésben, ám ha rosszul reagál rá a beteg, 3 gramm is elegendő lehet két hétig.
Az öndiagnózis veszélyes, hiszen a tünetek nem csak a cöliákiára jellemzőek: más betegség felfedezetlen, így kezeletlen marad. (Forrás)
6. Lehet egy kisbaba gluténérzékeny? Mi a helyzet a glutén hozzátáplálásával?
Még nem ismert, hogy miért alakul ki a betegség egyes embereknél, de az öröklődés bizonyítható. A cöliákia kialakulásában a genetikai faktor szerepe nyilvánvaló, ám egyéb környezeti tényezők is szerepet játszanak. Bár a 12 hónapos kornál későbbi glutén-bevezetés alacsonyabb kockázatot mutat rövidtávon a gluténérzékenység kialakulására, a betegség későbbi kialakulásának kockázatát nem csökkenti. Az Európai Gyermekgyógyászati Gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozási Társaság (ESPGHAN) módosított iránymutatásokat adott ki a glutén bevezetéséről. Ezekben azt ajánlják, hogy a glutént 4-12 hónapos kor között kell megismertetni a csecsemőkkel. Vizsgálatok igazolták, hogy a glutén késői bevezetése (> 6 hónap) növeli a cöliákia kialakulásának kockázatát. További rizikótényezőként említhető a Campylobakter fertőzés felnőtteknél, rotavírus gyermekeknél, amelyek szintén hajlamosíthatnak a cöliákia kialakulására, azonban a rotavírus elleni oltás védő tényező lehet. (Forrás)
7. Mi az inzulin rezisztencia?
Az inzulinrezisztencia a cukorbetegség felé vezető út egyik legelső lépcsőfoka vagy a cukorbetegség előszobájaként is szokták emlegetni. Előfordulása kifejezetten gyakori azok körében, ahol a szülők, nagyszülők esetében volt kettes típusú cukorbetegség. A családi hajlam ugyanis öröklődik, és cukorbeteg szülők gyermeke, unokája nagyobb eséllyel fog szintén egy szénhidrát anyagcsere-zavarral küzdeni. A genetikai hajlam még nem jelenti azt, hogy az IR mindenképpen kialakul, de a stressz, mozgásszegény, ülő életmód, a rendszertelen táplálkozás egyértelműen hozzájárul az inzulinrezisztencia kialakulásához. Korunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívása az elhízás, mely önmagában is egy óriási rizikófaktor az IR szemponjából. (Forrás)
8. Hogyan derülhet ki, hogy inzulin rezisztens vagyok?
Inzulinrezisztencia kivizsgálására leggyakrabban a 3 pontos cukorterheléses vizsgálat jellemző. Ilyenkor kérni kell, hogy a cukorszint mellett az inzulin értékeket is vizsgálják meg. A vizsgálatra éhgyomorral kell érkezni, meg kell inni egy cukros folyadékot, amit ott adnak, majd készítenek egy éhgyomri, egy 60- és egy 120 perces vérvételt (néha még 240 perceset is). Ez alapján ítélik meg, hogy van-e cukorbetegségünk vagy inzulin rezisztenciánk. (Forrás)
9. Mik az inzulin rezisztencia tünetei? Hogyan lehet őket kezelni?
Az inzulin rezisztencia tünetei:
Az inzulin rezisztencia tünetei nagyon változatosak lehetnek, az alábbi tünetek megjelenése esetén érdemes gondolni rá:
- cukros ételek vagy nagy mennyiségű ételek elfogyasztása után idegesség, fáradékonyság, koncentrációs zavar
- gyakori éjszakai felébredés, rossz alvás
- alvás közben jelentős izzadás
- késői reggeli vagy étkezés kimaradás esetén ingerlékenység, izzadás, remegés, feszült hangulat
- rendszertelen menstruáció, menstruáció elmaradása
- teherbe esési nehézség, meddőség,
- sikertelen fogyókúrák;
- korábbihoz képest változatlan életmód testsúly gyarapodást okoz;
- gyakori cukoréhség
- mozgás közben vércukorszint leesés
- ciszták a petefészekben (PCO)
A fenti tünetek a legtöbb esetben nem együtt vannak jelen, és az is előfordul, hogy a probléma teljesen tünetmentes, csak egy laborvizsgálat jelzi a problémát, vagy meddőségi kivizsgálás során derült fény az IR-re. Számos kórképre jellemző, hogy kivizsgálásakor, kezelésekor derül fény az Inzulinrezisztenciára. Legjellemzőbb, hogy pajzsmirigy problémákkal együtt jelentkezik, de társulhatnak hozzá nemi hormon eltolódások is. Magas prolaktin szint, ösztrogén túlsúly, magasabb tesztoszterinszint hölgyeknél társulhat az IR megjelenéséhez.
Inzulin rezisztencia kezelése:
A szénhidrát anyagcsere betegségeként IR esetében elsődleges lépés a személyre szabott életmód terápia beállítása, melynek része meghatározott szénhidrát tartalmú étrend és rendszeres kardio és erősítő edzést is magában foglaló fizikai aktivitás. Ha mindez nem bizonyul elegendőnek, akkor gyógyszeres kezeléssel is szükség lehet kiegészíteni a terápiát az étkezéshez és mozgáshoz adaptálva. Fontos megjegyezni, hogy a gyógyszeres kezelés és az életmód terápia nem helyettesítik egymást, hanem egymást kiegészítve segítik az inzulin szint normalizálását. Egyes vitaminok (D-vitamin), ásványi anyagok (króm, szelén), egyéb hatóanyagok (fahéj, inozitol stb) is elterjedtek a vércukorszint, inzulinszint normalizálása kapcsán, ezekkel kapcsolatban minden esetben érdemes kikérni az orvos vagy dietetikus véleményét.
Az IR étrend alapja a hozzáadott cukor kerülése, fehér lisztes termékek fogyasztásának minimalizálása. Javasolt életritmustól függően napi 4-6 étkezés beiktatása melynek mindegyike tartalmaz meghatározott mennyiségű és minőségű szénhidrátot. Az étrend kis mértékben csökkentett szénhidráttartalmú, fogyókúra vagy túlsúly esetén mérsékelt zsiradékot tartalmaz, miközben rostban bő táplálkozást biztosít. Általánosan elterjedt 160 gramm diéta általános iránymutatásnak megfelelő, de nem mindenki számára lesz elegendő ez a mennyiségű szénhidrát, ezért minden esetben személyre szabottan kell meghatározni egy IR-es esetében a szükséges szénhidrát mennyiséget. (Forrás)
10. Milyen húsmentes diéták vannak? Kiket nevezünk vegánoknak?
- Flexiteriánusoknak hívjuk azokat, aki szándékosan kevesebb húst esznek, és akkor is inkább a fehér húsokat részesítik előnyben. Az egészséges életmód híveinek jelentős része ebbe a kategóriába tartozik, még ha nem is tud róla.
- A pallotariánusok következetesen csak baromfihúst fogyasztanak, vörös húst és halat egyáltalán nem.
- A peszkateriánusok szeretik a halat és a tenger gyümölcseit, de nem esznek sem szárnyashúst, sem vöröset. Vita tárgyát képezi, hogy ők a "félvegetáriánusok" vagy a vegetáriánusok közé tartoznak-e, de gyakran a flexiteriánus étrend egyik alfajának tekintik ezt.
- A vegetáriánusok nem esznek húst. Ez az elnevezés azonban gyűjtőfogalommá nőtte ki magát, mert többféle változata is elterjedt:
- Az ovo-lakto (lakto-ovo) vegetáriánusok tejtermékeket és tojást is esznek, húst és halat azonban nem.
- A lakto-vegetáriánusok nem esznek húst, halat és tojást, tejtermékeket azonban igen.
- Az ovo-vegetáriánusok a hús, a hal és a tejtermékek mellőzése mellett igent mondanak a tojásra.
- A vegánok semmilyen állati forrásból származó, vagy állati eredetű termék feldolgozásából eredő alapanyagot nem használnak. A húson, a halon, a tojáson és a tejtermékeken kívül például mézet vagy zselatint sem. A vegán életmód nem csupán a konyhára terjed ki, hanem a szépségápolásra, a háztartási cikkekre és a ruházkodásra is. Ez életmódnak vagy hitvallásnak is nevezhető. (Forrás)
11. Kiket nevezünk halmozottan ételérzékenynek?
Akik több ételallergiában vagy ételintoleranciában is érintettek egyszerre, így több allergént is kerülniük kell az étrendjükből. Mivel egyes élelmiszerek még kereszt allergiát is okozhatnak, ezért is gyakori jelenség a halmozott ételérzékenység az amúgy is ételérzékenyek körében.
12. Mit jelent a diéta szó?
Fontos tudni, hogy a diéta nem fogyókúrát jelent, hanem életmódváltást. Általában arra asszociálunk, hogy súlyvesztés célja miatt kevesebbet és mást esznek az emberek, ha diétáznak. Ezért is gondolják a legtöbben, hogy fogyhatnak, ha gluténmentes diétát folytatnak. Pedig sokszor még több kalóriát és ráadásul kevesebb rostot tartalmaznak a gluténmentes termékek (pl. fehér rizs, kukorica), mint a gluténtartalmúak (búza, árpa, rozs).